Miért készítenek jobb oktatójátékokat a szakmai csapatok?

Hogyan növeli a szakmai tervezés az oktatójátékok hatékonyságát

Játéktervezés és a gyermekfejlődési mérföldkövek összehangolása

A kifejezetten oktatási célokra készített játékok akár 23 százalékkal jobban foglalkoztatják a gyerekeket, ha összhangban vannak azzal, amit a gyermekek fejlődéséről tudunk, születéstől az egészen kisgyermekkorig. A nagy játékgyártók napjainkban szorosan együttműködnek foglalkozásterapeutekkel, hogy segítsék a csecsemőket fontos fejlődési célok elérésében. Például kb. kilenc és tizenkét hónapos kor körül a babák elkezdik kialakítani a csipesszmarkolást – ekkor képesek megfogni dolgokat hüvelyk- és mutatóujjuk között. Később, két és három év között a gyermekek elkezdenek szimbolikusan gondolkodni, ami lényegében azt jelenti, hogy megértik: egy dolog mást is képviselhet. A Nature Education Research Forum 2023-ban közzétett friss kutatása is felvetett valami meglehetősen érdekeset. Azok a játékok, amelyek megfelelő fejlődési elvek alapján készültek, hatékonyabban segítették az óvodás korú gyermekeket problémamegoldásban, mint a hétköznapi boltban kapható játékok, fejlesztve képességeiket körülbelül 34 százalékkal. Igazából logikus, hiszen a jó tervezés nagyon sokat számít a korai tanulásban.

Esettanulmány: Együttműködés gyermekpszichológusokkal

Egy nagy játékvállalat majdnem felére csökkentette az összeszerelési nehézségeket a kezdő gyerekek számára, miután szorosan együttműködött gyermekfejlődési szakértőkkel. Az új építőkészleteik olyan elemeket tartalmaznak, amelyek jobban illeszkednek kis kezekbe, korcsoportonként meghatározott színeket és tapintható részeket használnak, amelyek valóban segítik a gyermekeket az alakok és terek megértésében. A bevonult pszichológusok gondoskodtak róla, hogy minden kirakó ne legyen sem túl könnyű, sem túl nehéz különböző életkorokban, így az agyképzést szórakoztató módon egyensúlyozták, hogy a gyerekek érdeklődve maradjanak, de ne veszítsék el a motivációjukat. Eközben megőrizték a játékosság érzését, miközben mégis megfelelően kihívták az adott fejlődési szint kognitív határait.

Oktatói visszajelzések integrálása az iteratív játéktervezésbe

Amikor a játékokat tanárok bevonása nélkül készítik, a gyerekek 29 százalékkal kevesebbet emlékeznek az olvasási játékokról és más írástudási dolgokról. Ezért kezdtek az okos játékgyártók azt használni, amit három részből álló fejlesztési rendszernek hívnak. Először tesztelnek prototípusokat a játékidőben, aztán a pedagógusok kitalálják, hol hiányzik a készség, és végül kijavítják, hogy a játékok meddig tartanak, miután látták őket használni a valódi tantermekben. Egy tavalyi tanulmány 12 különböző óvodát vizsgált, és azt találta, hogy ez az elő-vissza megközelítés majdnem fele annyian veszítették el az érdeklődést a játékok iránt. - A kivitelezés? A tényleges visszajelzés a terepen dolgozó emberek részéről minden különbséget jelent, amikor jobb oktatási termékeket készítünk idővel.

A kutatás és a bizonyítékok szerepe a nagy hatású oktatási játékok kifejlesztésében

A gyakorlati játék és a kognitív és nyelvi fejlődés összekapcsolása

Amikor a gyerekek strukturált játékot folytatnak oktatójátékokkal, akkor jelentős fejlődést mutatnak gondolkodási készségeikben és nyelvi fejlődésükben is azokban a döntő fontosságú korai években. A Frontiers in Education című folyóiratban közölt, körülbelül 450 gyermeket vizsgáló kutatás érdekes eredményt hozott a tapintásos tanulási eszközökről. Ezek az interaktív tárgyak 32 százalékkal növelték a térbeli gondolkodás képességét, és 78 százalékkal hatékonyabban segítették a gyerekeket új szavak elsajátításában, mint amikor csak passzívan néztek képernyőt. Az agy valójában erősebbé válik, amikor a játékidő alatt több érzékszerv is bevonódik. Ez a típusú ingerlés hatással van az olyan területekre, mint a prefrontális kéreg, ahol a fontos gondolkodási folyamatok zajlanak, valamint Broca-területre, amely felelős a nyelvfeldolgozásért. Ezt sok pedagógus is észrevette: azok a diákok, akik ezekkel a bevált manipulatív eszközökkel dolgoznak, körülbelül 40 százalékkal tovább maradnak figyelemmel a tanórán végzett irányított tanulási tevékenységek során.

Esettanulmány: Az MIT játékos találmány- és programozókészlete (PICO)

Öt év alatt kifejlesztett mérnökök és fejlődéspszichológusok által, a PICO példázza, hogyan köti össze az evidencián alapuló tervezés a játékot és az alapvető készségek fejlesztését. A moduláris robotikai rendszer számítógépes gondolkodást tanít fizikai programozóelemek segítségével, amelyeket a gyerekek elrendezve aktiválhatnak fény- és hangsorozatokat. A készlet bevezetése 12 óvodai osztályban azt mutatta, hogy:

• 2,4-szer gyorsabb mintafelismerés
• 28%-os javulás a kooperatív problémamegoldásban
• Azonos STEM-érdeklődés a nemek között

Ezek az eredmények ismételt tesztelésből származtak, amely során a természetes játékviselkedés megfigyelését helyezték előtérbe a végső tervezés előtt.

A tanulási eredmények érvényesítése randomizált kontrollált vizsgálatokkal történt

Sok vezető játékkészítő már orvosi kutatások szemszögéből kezdi vizsgálni termékeit annak megállapítása érdekében, hogy valóban hatékonyak-e gyermekek számára. Vegyük például ezt a nagy tanulmányt 2023-ból, amelyben kutatók figyelték meg, mi történik akkor, amikor körülbelül 600 kisgyermek játszik ezekkel a megfelelően tesztelt építőkockákkal. Az eredmények is meglehetősen lenyűgözőek voltak – ezek a gyerekek végül körülbelül 25 százalékkal jobban teljesítettek a matematikai teszteken azokhoz képest, akik nem játszhattak velük. Érdekes, hogy ezek a tanulmányok nemcsak a rövid távú előnyöket vizsgálják, hanem azt is, hogyan tartják magukat a dolgok hosszabb távon. Néhány igazán jó minőségű játék úgy tűnik, továbbra is segíti a gyermekek gondolkodását akár 18-24 hónappal később is. Amikor a pedagógusok rendelkezésére állnak ilyen megbízható bizonyítékok, könnyebben el tudják dönteni, mely játékok érik meg a befektetést, és melyek azok, amelyek csodákat ígérnek, de semmit nem hoznak valójában.

Fontos gyermekfejlődési mérföldkövek támogatása célirányos játéktervezéssel

Kognitív fejlődés elősegítése óvodás korban strukturált játékon keresztül

A bizonyos típusú játékokra tervezett játékok, például a gyerekek által kedvelt sorrendbe állító kirakók és párosító játékok segítenek kialakítani a munkamemóriájukat, ahogy lépésről lépésre követik az utasításokat. A kicsik a méretekkel kapcsolatos ismereteket a beállítható poharakon keresztül sajátítják el, míg a számolómedvék segítségével alapvető matematikai fogalmakat sajátíthatnak el praktikus válogatási tevékenységek révén. Ezek a típusú interakciók tökéletesen illeszkednek abba a folyamatba, amikor a kisgyermekek elméje kezdi szimbólumokká alakítani a környezetükben lévő dolgokat – ez pedig éppen három és öt év között zajlik. Amit a szülők esetleg nem is tudnak, hogy mindez a játék nem csupán szórakoztató, hanem segíti is a kicsik agyának fejlődését, előkészítve őket a későbbi, összetettebb gondolatok megértésére.

Érzelmi szabályozás elősegítése interaktív, irányított játékos élményeken keresztül

Az érzelmi kártyák és a kooperatív társasjátékok lehetőséget adnak a gyerekeknek, hogy biztonságosan felfedezzék érzéseiket, és megtanulják, hogyan beszéljenek róluk. A 2022-es kutatások érdekes eredményt is hoztak: az óvodások, akik történetmesélő babákkal játszva dolgozták fel társas problémákat, 34%-kal jobban tudták kifejezni, mi zavarja őket, mint azok a gyerekek, akik irányítás nélkül egyszerűen csak játszottak. Amikor a gyermekek ilyen strukturált tevékenységekbe kapcsolódnak, fokozatosan bővítik érzelmi szókincsüket. Emellett olyan példákat láthatnak, amelyek bemutatják, hogyan kezelhetők az eltérések egészséges módon, ahelyett, hogy pusztán vitatkoznának vagy feladnák.

Nyelvtanulás fejlesztése történetmeséléssel és szerepjáték-játékokkal

Amikor a gyerekek szerepjáték-készletekkel játszanak, vagy interaktív mesekönyveken keresztül haladnak, valójában gyorsabban sajátítják el a nyelveket, mivel ezek az eszközök az új szavakat értelmes történetek kontextusába helyezik. Olyan tárgyak, mint a játék orvosi készlet vagy a kis élelmiszerbolt, arra ösztönzik a gyermekeket, hogy konkrét helyzetekről beszéljenek, ami segíti őket a szavak jobb megjegyzésében. Egyes tanulmányok szerint ez a módszer körülbelül 40%-kal növeli a szókincs tartós memorizálását azon gyermekeknél, akik egyszerre két nyelvet tanulnak. Az agykutatások is érdekes dolgot fedeztek fel: amikor a gyerekek játékokkal játszanak és közben történeteket mesélnek, az agy nyelvért felelős területei együtt aktiválódnak az érzéki információkat feldolgozó területekkel, így könnyebbé válik számukra a hallottak megértése és későbbi emlékezete.

Szabadon végződő játék és STEM oktatás: Kreativitásra és kritikus gondolkodásra történő tervezés

Miért előzi meg a szabadon végződő játékok használata az innovációt a Montessori- és a Reggio Emilia-pedagógiában

A építőkockák, művészeti kellékek és egyéb nyílt végű anyagok nagy szerepet játszanak a Montessori- és a Reggio Emilia-pedagógiai módszerekben. Ezek az anyagok lehetővé teszik a gyerekek számára, hogy önállóan fedezzék fel a dolgokat, miközben haladnak. Egy tavalyi kutatás is meglehetősen érdekes eredményeket hozott: a gyermekek, akik ilyen típusú játékokkal játszottak, körülbelül 32%-kal jobb térbeli gondolkodási készséggel rendelkeztek, mint azok, akik olyan játékokhoz voltak kötve, amelyek csak egyetlen dolgot tudtak csinálni. Amikor a kicsik kísérletezhetnek a kezükkel, valójában gyorsabban fejlődik el náluk az elvont gondolkodás, mint a hagyományos órákon való ülés során. A pedagógusok már évek óta észreveszik ezt, de most már tényleges adatok is alátámasztják azt, amit sok oktatónak már régóta intuitívan ismert.

Kritikai gondolkodási készségek fejlesztése STEM-központú oktatójátékokkal

A STEM-készletek segítik a gyerekeket abban, hogy az elvont fogalmakat gyakorlatban lássák. Vegyük például az áramkörök építését: a komponensek tényleges összeépítése életre kelteni az Ohm-törvényt, ahelyett hogy csak tankönyvekben olvasnánk róla. A LEGO Mindstormshoz hasonló robotikai készletekkel játszó gyerekek hajlamosak körülbelül 23 százalékkal tovább kitartani bonyolult feladatoknál, ezt mutatják a legutóbbi tanulmányok. Ami igazán kiemelkedő, az az, ahogyan ezek a játékok a kudarc-helyzeteket kezelik. Amikor az építés során szétesnek a fogaskerekek, a gyerekek többsége nem csügged el, hanem inkább megvizsgálja, mi ment rosszul mechanikai szempontból. Ez a gyakorlatias problémamegoldás idővel erősíti a kitartást és a kritikus gondolkodást anélkül, hogy bárki észrevenné, valójában éppen valami fontosat tanul.

Esettanulmány: Osmo adaptív rendszere és hatása a térbeli gondolkodásra

A digitális és fizikai elemeket ötvöző termékek, például az Osmo mesterséges intelligencián alapuló visszajelző rendszere, valójában javítják a gyermekek geometriai képességeit, mivel lépésről lépésre, valós időben nyújtanak visszajelzést. Amikor kutatók ezt tesztelték 5–7 éves gyerekekkel napi csupán 20 perces használat mellett, hat hét alatt lenyűgöző 28%-os fejlődést tapasztaltak a formák elforgatásában. Ez a fejlődés összefügg azzal, ahogyan az eszköz támogatja a korai számítógépes gondolkodási készségeket. Hasonló eredmények születtek az MIT PICO projektjéhez kapcsolódó tanulmányaiban is, ami ismét bebizonyítja, hogy ezek a fajta adaptív tanulási eszközök valóban segítik a kisgyermekeket abban, hogy gördülékenyen haladjanak a tapasztalati tanulástól a vizuális ábrázolásokon keresztül egészen az elvont fogalmakig.

Kódolás és mérnöki alapelvek játékosra fogása kora gyermekkorban

A játékosítás növeli az érdeklődést a korai programozás oktatásában: pedagógusok 41%-kal magasabb részvételt tapasztaltak Python alapok tanításakor robot táncfeladatok segítségével, összehasonlítva a hagyományos gyakorlatokkal. Hatékony játékosított rendszerek:

• Változók leképezése vizuális eredményekre (pl. akkumulátor-élettartam = egészségmérő)
• Hibajavítás jutalmazása feloldható tartalmi szintekkel
• A sikeres megoldások új alkotásokba való átdolgozásának ösztönzése

Ez a módszer a próbálkozást és hibázást játékos ismétléssé alakítja, mélyítve ezzel az elméleti megértést.

Iskolákkal való együttműködés STEM játékok integrálására az oktatási programokba

Három tényező határozza meg a STEM játékok sikeres beépítését az osztálytermekbe:

A keretrendszert alkalmazó iskolai kistérségekben kétszeresére nőtt a középiskolai robotika szakkörbe való jelentkezések száma két tanév alatt.

GYIK

Milyen szerepet játszanak a fejlődési elvek a játékok tervezésében?

A fejlődési elvek biztosítják, hogy a pedagógiai játékok összhangban legyenek a gyermekek fejlődési mérföldköveivel, így növelik az érdeklődést és a problémamegoldó készségeket.

Hogyan javítja a pedagógusok visszajelzése a játékok tervezését?

A pedagógusok visszajelzésének beépítése segít azonosítani a készséghiányokat, és valós osztálytermi tapasztalatok alapján finomíthatók a játékok, így növelve a tanulás megtartását.

Vannak-e tanulmányok, amelyek támogatják az oktatójátékok hatékonyságát?

Igen, több tanulmány is kimutatta, hogy a jól megtervezett oktatójátékok fejlesztik a kognitív és nyelvi készségeket, a térbeli gondolkodást és az érdeklődést a természettudományos és műszaki területek iránt.

Hogyan járulnak hozzá a nyitott végű játékok a kognitív készségekhez?

A nyitott végű játékok, mint például az építőkockák, elősegítik az újítókedvet és a kritikus gondolkodást, mivel lehetőséget adnak a felfedezésre és kísérletezésre.

Mely tényezők döntő fontosságúak a STEM játékok oktatásba való integrálásához?

A pedagógusok képzése, a szabványokkal való összhang és a szülők bevonása elengedhetetlen a STEM játékok sikeres beépítéséhez az oktatási programokba.